Te mit tennél, ha találkoznál Hitlerrel?

„Te mit tennél, ha találkoznál Hitlerrel?”

Tóth Krisztina írásai kapcsán már megszokhattuk, legyen az meséskönyv, regény, vagy novella, mindig találunk benne egy szálat, ami épp elevenünkbe vág, vagy egy adott helyzetben ér minket. Azok az igazán jó  történetek amelyek gondolatokat indítanak el bennünk, és általuk meghalljuk, felismerjük a tanulságot. Így  van ez a Felhőmesék című könyvnél is. 

Tóth Krisztina öt mesén keresztül mesél az önelfogadásról, a másság kérdéséről,  arról milyen nehéz beilleszkedni egy közösségbe, illetve téma még az emberek közötti kapcsolat.

Minden történetben, ahogy ez a meséknél szinte kötelező, komoly tanúlság rejlik.  A történetek állathősei, egytől-egyig, ahogy Ezopusz (mert már a régi görögök is…) óta megszokhattuk, emberi tulajdonságokkal bírnak. A szerző az állatok karakterét használva mesél az önelfogadásról, a másság kérdéséről, a közösségi beilleszkedés nehézségeiről, vagy az emberi kapcsolatokról.

Hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, mit tudhatunk meg egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától?

Az öt történet közül az utolsó különösen érdekes, és tökéletesen megfelel annak amit Spiró György irt a Mozgó Világban 2011. januárjában,  Tóth Krisztina novellái kapcsán:

Mitől jó egy novella?

Csapjon fejbe, amikor olvasom, aztán maradjon meg bennem, és ne tudjak szabadulni tőle. Lássam a képet – lássa tehát az író is, amikor leírja –, és borzongasson meg, ha ismét és újra felmerül. Súlyos hangulatú legyen a kép. Legyen kínos az emléke. Ne lehessen lepöccinteni azzal, hogy jó, de mi lett volna, ha. Legyen a történet végzetes, megmásíthatatlan, és a kifejlet okait ne kelljen kutatnom.

Minden napra egy cetli

A történet egy majdnem százéves emberről szól, akit a könyv narrátora, Lili különösen megszeret, szinte nagypapa-pótlék válik Péter bácsiból. Minden napra egy cetli, vagyis jó tanács, melyet a kislány egy dobozban gyűjt össze. Így tanítja meg Péter bácsi őt kitartásra, jókedvre, optimizmusra.

Te mit mondanál Hitlernek, ha találkoznál vele?

Minden szövegnek van egy kiinduló mondata. Ebben a szövegben ez a kiinduló mondat, mely Mózes Endrétől származik – mondja Tóth Kriszta.

Te mit mondanál Hitlernek, ha találkoznál vele? Aki megölte a testvéreidet, és a családodat? Péter bácsi pedig nemes egyszerűséggel csak annyit mond, hogy szembe nézne vele, és azt mondaná, hogy

“juszt is itt vagyok”.

 Vannak ilyen ajándék-mondatok, melyekből többnyire rögtön érzi az író, hogy ezt el fogja kérni. Innen sarjadt ki ez a mese, ez volt az alapötlet.

99 üzenet

A bácsi egész életével és a jelenlétével üzent a kislánynak. Tanított valamit Lilinek. Lili pedig azt a fogékonyságot kapta a szüleitől, hogy el tudta kapni, be tudta fogadni ezeket az üzeneteket, és el tudta raktározni mindazt, amit hallott. Azok az igazán jó  történetek amelyek gondolatokat indítanak el bennünk, és általuk meghalljuk, felismerjük a tanulságot.  Mindazt, ami esetleg hiányzik belőlünk, vagy nincs eléggé beágyazva cselekedeteinkben, gondolatainkban.

Te mit tennél, ha találkoznál Hitlerrel?” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s