Író nők, és írónők

Új hét, új könyvek. Ma nyugtáztam, hogy annyi könyv hever a polcomon, hogy lassan ki kell találnom valamit. Ezzel szemben itt van ez a három új, amit nektek ajánlok. Hamarosan jön róluk részletesen is néhány bejegyzés. Az író nők, vagy írónők szavak kapcsán sokunknak még mindig a lányregény, a románc, a szingliregény jut eszébe.  Hoztam nektek három könyvet, három szerzőtől, akik nők, írnak, és milyen jó, hogy teszik.

Hazaviszlek, jó?

Nem árulok el nagy titkot, nálam nagyobb  Tóth Krisztina rajongó nem nagyon létezik. Mindamellett, hogy újraolvasom a Vonalkód című könyvet, amiről hamarosan itt többet is olvashattok,  nézzétek mit hoztam neketek. A könyv várható megjelenése 2018. március 26.

ghfsgs

Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben… Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk.  A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte. A könyvről többet itt tudhattok meg. 

Celia

3889207_5

 

Rakovszky Zsuzsa új könyve különleges családregény, a családok hiányairól, a negatív töltésekről. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Vonzásokról és taszításokról. Lázadásról és szabadságról. A példák fontosságáról, és arról, mi adható tovább és mi szakad meg sorsszerűen. A regény elbeszélője évtizedekkel később értesül arról, lehet, hogy van egy lánya – így kerül az életébe a huszonegynéhány éves Célia. Miközben egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kell apaként segítenie, óhatatlanul rápillant saját élete idegenségére és gyermeki mivoltára is. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és a Rakovszkyra jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel. A könyvről többet itt tudhattok meg. 

Az altató szerekről – Ágyregény

ID22-298416

A második kötetével jelentkező Szeifert Natália egy a magyar kortárs irodalom által kevésbé ismert világot mutat be az olvasónak Az altató szerekről (Ágyregény) c. könyvével. A kortárs magyar irodalomban szokatlan hitelességgel és mélységgel ír a testről és a nőiségről, miközben nem akar sem dogmatikus, sem küldetéstudatos lenni. De elmondhatnánk ugyanezt a könyv számos további témájáról, az álmatlanságtól a gyászig, a szexualitáson át a házasságig. Kifinomult ízlés, zenei mondatok, élvezetes történetmesélés, alapos korrajz, mozaikszerű cselekmény, tele érdekes fordulatokkal. Szereplői sokszor filmszerűen egy-egy fontosabb pillanatában találkoznak és a regényt átjár egy feszültség, amely végig fenntartja az olvasó érdeklődését. A könyvről többet itt tudhattok meg. 

 
 Képek forrása: nlcafe.hu, lira, libri

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s