Kezdjük a hetet három (plusz egy) remek könyvvel

Ezen a héten a Három könyv rovat egy kicsit módosul, mivel plusz egy könyv is felkerül Kata könyvepolcára, ami nem más, mint Szabó Magda: Mézescsók cerberusnak című könyve. Erről később részletesen is írok, de jöjjön a három szerző: Szeifert Natália, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina.

Szeifert Natália: Az altató szerekről

Van abban valami izgalmas, ha egy író blogot ír. Szeifert Natália a NatiLap című blogon teszi ezt.  Most a második könyvét, Az altató szerekről című könyvet ajánlom nektek, melyről hamarosan az Olvasónaplóban beszámolok bővebben.

ID22-298416

A fülszöveget itt találjátok:

A második kötetével jelentkező Szeifert Natália egy a magyar kortárs irodalom által kevésbé ismert világot mutat be az olvasónak Az altató szerekről (Ágyregény) című könyvével. A kortárs magyar irodalomban szokatlan hitelességgel és mélységgel ír a testről és a nőiségről, miközben nem akar sem dogmatikus, sem küldetéstudatos lenni. De elmondhatnánk ugyanezt a könyv számos további témájáról, az álmatlanságtól a gyászig, a szexualitáson át a házasságig. Kifinomult ízlés, zenei mondatok, élvezetes történetmesélés, alapos korrajz, mozaikszerű cselekmény, tele érdekes fordulatokkal. Szereplői sokszor filmszerűen egy-egy fontosabb pillanatában találkoznak és a regényt átjár egy feszültség, amely végig fenntartja az olvasó érdeklődését.

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

Tavaly jött ki Szécsi Noémi új regénye, mely kapcsán a szerzővel, Réz Anna beszélgetett még a Margó Irodalmi Fesztiválon. Érdekes beszélgetés volt, ami kifejezetten megmaradt, hogy Réz Anna férfigyűlölő könyvnek nevezte a művet. Nos, hamarosan erről is olvashattok itt az Olvasónaplóban.

1381892

A fülszöveget itt találjátok:

A kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő.
Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

 Tóth Krisztina: Vonalkód

Itt írtam arról, hogy igenis létezik az a szerelem, melyet papírlapokból összeragasztott, szavakból mondatokká formált, majd végül irodalomban kiteljesülni látszó festék és papír indít el, ilyen nekem Márton László. És ilyen a következő szerző is, hiszen nálam nagyobb Tóth Krisztina rajongó nem nagyon létezik. Így elhatároztam, hogy újraolvasom a Vonalkód című könyvét.

page_1.jpg

A szerzőnek ez volt az első novelláskötete.  Van egy kedvenc megállapítás, melyet Spiró György írt a Mozgó Világban 2011. januárjában,  Tóth Krisztina novellái kapcsán: hogy mitől jó egy novella?

Csapjon fejbe, amikor olvasom, aztán maradjon meg bennem, és ne tudjak szabadulni tőle. Lássam a képet – lássa tehát az író is, amikor leírja –, és borzongasson meg, ha ismét és újra felmerül. Súlyos hangulatú legyen a kép. Legyen kínos az emléke. Ne lehessen lepöccinteni azzal, hogy jó, de mi lett volna, ha. Legyen a történet végzetes, megmásíthatatlan, és a kifejlet okait ne kelljen kutatnom.

Nos, ennek mentén elindulva, ebben a könyvben tizenöt ilyen novellát találtok.

Itt olvashattok bele a könyvbe. 

A fülszöveget itt találjátok: 

29387117_1665495623540102_6637547372404539392_n

 

És akkor, amiről még nem beszéltünk. Elindult a nagy Szabó Magda-projekt, mely arról szól, hogy újraolvasom az összes művét. Ilyen volt az első, Az ajtó című könyve,  melyről bővebben itt olvashattok. A következő könyv: a Mézescsók cerbeusoknak című könyve, így ez a könyv a plusz egy ezen a héten.

615935_5.jpg

A fülszöveget itt találjtok:

Az ókor nagy hőskölteményei nem tartották lehetetlennek, hogy élő is átléphesse a halottak titokzatos világának érckapuját, a mondák állítják, járt odalenn Theseus, járt más hérosz is, vagy kivételes szépségű lantpengetése miatt a feleségét visszakönyörgő Orpheus. Még Dante is alászállt az Isteni színjátékban, maga a szelíd Vergilius volt az úti kalauza. A rege helyhez kötötte az alvilági bejáratot, nyílt oda út Nápoly közelében, Athén vidékén, Taenaron hegyfokánál, s azt is rögzítette, nemcsak megrendítő élmény a holtakkal való találkozás, de az odajutást feltételek szabályozzák. Az alvilági révész, Charon pénzt kíván, fuvardíjat, a három torkon üvöltő sárkányfarkú őrkutya, Cerberus varázsfűvel illatosított mézes süteményt. Ha az obulust kifizette, az eb megkívánta csemegét átadta az utas, szabad a közlekedés a Babits olyan jól ismerte aszfodéloszligetek közt, s az elszánt földi halandó meglelheti a maga halottját a Jajgatás tavánál, csak szorítsa, szorítsa az aranyágat.

kép forrása: moly.hu

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s