Lackfi, Petri, Erdős, Szabó T Anna. Eheti Topik: a vers

Nehéz kiválasztani az olyan olvasmányt, amivel igazán érdemes foglalkozni. Ezen a héten a Topik, versekkel foglalkozik. Tudom, jaj ne, mert az unalmas, és ki olvas ma már verset? De még mielőtt elkapcsolsz, inkább olvasd tovább, mert minden héten egyszer, minden alkalommal egy új témában, mutatok nektek könyveket, amiket valóban érdemes elolvasni.

Mondanám, de túl sok szerző jut eszembe. Aztán arra gondolok, hogy rendben, hiszen mégsem kell olyan mélyre ásni. Kétségtelen, hogy nagyon kevés gyerek szereti meg a verseket, melyeket kötelező jelleggel a suliban meg kell tanulni, és talán csak néhány marad meg belőlük, mire felnőtt könyv fogyasztókká válunk.  Pont tegnap akadtam egy tök jó kvíz tesztre, az volt a címe, hogy Mennyire ismeri a magyar verseket? A HVG gyűjtött össze a Magyar Költészet Napja alkalmából néhány ismert magyar verset. Kattintsatok rá, hogy megtudjátok, mennyire ismeritek őket!

Ezt itt éritek el, próbáljátok ki.

A költészet sosem önmagában, pőrén létezett..

Az ősidőkben énekelték, szavalták, falba vésték a szövegeket. Walther von der Vogelweide rocksztárnak számított a maga korában, írja az MNO. Aztán folytatja Lackfi János, aki erősen újraértelmezte a magyar irodalom fogyasztási szokásait. 

Így született meg a minden napra egy story, avagy a napi Lackfi. Mai szituációba áthelyezve ír, olykor a Mátyás anyja című kétszáz éves Arany Jánostól származó balladáról, vagy Örkény mobiljáról, de nem áll tőle távol a humor és költészet ötvözeteke sem ékes bizonyíték erre  Himnusz-átirata, erről  a szerző annyit mond, hogy próbál igazán jó ügyek mellé állni, nem beszél politikáról, ő így mondja el véleményét. “Az emberekben ott a szándék a vers olvasásra, csak meg kell találni azt a módot, ahogy képesek befogadni. Verset a reggeli kávé mellé, vagy a buszmegállóban a buszra várva.” És így született meg Lackfi: Emberszabás című új verseskötete, mely a napokban jelent meg a Helikon Kiadónál, nézzétek meg, unalmas biztos nem lesz. 🙂

4479377_5

A fülszöveget itt találjátok:

Jobb, ha továbbküldöd ezt a verset huszonnégy órán belül ötven barátodnak, máskülönben elpártol tőled a szerencse.
Jobb, ha nem aggódnak bele az életedbe, te azért szívesen beleaggódsz másokéba.
Jobb, ha egyetlen asszonyban az összes asszony ott lakik, dívától a lökött kölyökig, félőlénytől az ősanyáig, művészlélektől a logisztikai menedzserig.
Jobb, ha sziriöszli kimaxolod a sulit, mint Petőfi.
Jobb, ha úgy élsz, mintha mindig ülne egy sasmadár az öklödön, csak féljenek tőled!
Jobb, ha nem gondolsz rá, hogy saját szívedet darabolták bele a giroszodba.
Jobb, ha nézed a filmet a balinéziai koslatópapagáj párzási szokásairól, okos leszel.
Jobb, ha felgyújtasz minden kukát, és szétlövöd a parlamentet.
Jobb, ha egy országban nemcsak az árvalányhaj, de az árva lány is védett növény.
Jobb, ha nem dohányzol itt benn, vagy ne sokat, vagy ha sokat, dobd ki a csikkeket, vagy ha nem dobod ki, legalább ne üss meg, vagy ha ütsz, legalább ne nagyot, vagy ha nagyot, akkor ne látható helyen.
Jobb, ha azt hiszed, glória leng a fejed körül, dehogy kopaszodsz!
Jobb, ha tudod, a költők úgyis meghaltak, ez egy ilyen szakma.

Égi pékség és más furaságok

Nos, arra gondoltam, hogy ebben az esetben inkább a szerzőre koncentrálok, mint egy konkrét műre. Hiszen nem lenne értelme, mivel mindegyik könyve érdemes arra, hogy megemlítsük. Erdős Virággal a Négyeshatos című könyve kapcsán ismerkedtem meg. Azóta követem, hogy éppen mivel foglalkozik. Nézzétek meg ti is, hogy milyen könyvek közül választhattok, mutatok párat, amit érdemes megnézni.

További info róla itt.

708199681306_2454031_2.jpg

1323445_21260933_2.jpg

 

“Véget nem érő reggelben próbálok következtetni a körülvevő dolgokból kilétemre”

A költészettel kapcsolatban nagyon válogatós vagyok, részben, mert nem vagyok elég befogadó, részben pedig mert van, amit nem értek, vagy nem érdekel. Engedjétek meg, hogy a saját kedvencemet is megosszam. Petri György:  Reggel szoktál jönni című versét, ha nem is minden nap, de időnként elolvasom. Petri elutasítja a „költői elemeket”. Szerinte a költészet legnagyobb terhe, megsemmisítője a költőiség (ennek ellenére, illetve ennek szögesen ellentmondva életműve totális József Attila-alapokon áll), írja az Irodalmi Jelen.  Ez a  vers a Magyarázatok M számára című kötetben jelent meg először. A könyvet megtaláljátok itt, a Bookline oldalán. A teljes verset itt tudjátok elolvasni. 

1131000531009P.JPG

 

Peer Krisztián 42

3753308_5.jpgTavaly jelent meg Peer Krisztián 42 című veresekötete. A napokban harmadszor nyomták újra ezt a kötetet. A szerző 15 év kihagyás után jött ki ezzel a könyvvel. “Visszatérő kötetében az alanyiság határait feszegeti, és barátnőjének, a 25 éves korában elhunyt Zsófinak emel oltárt.”  A szerző egyébként erről a hosszú csendről csak azt mondja, hogy nem volt mit mondania, vagyis volt, de nem találta hozzá a nyelvet. Most megtalálta.

“Próbáltam az ízlésemre, arányérzékemre hagyatkozva eldönteni, hogy mi fér még bele, miközben meghamisítani sem akartam tárgyamat, a nyüszítést.”

 

 

A fülszöveget itt találjátok:

“Ott tudtam utoljára írni, Ithakán” – írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa lehet. Előlép a rejtekhelyéről, hogy azt hazudja, sohasem bujkált. De mi értelme újra írni, ha nem térhet vissza, aki a visszatérésnek értelmet ad? Hogy hívni lehessen?

Mondanék még legalább öt szerzőt, de azt már nem fogjátok elolvasni. Így maradt ki Tóth Krisztina, Babiczky Tibor, a többiekről nem is beszélve. Végezetül, engedjétek meg, hogy az egyik kedvenc Szabó T Anna verssel búcsúzzam. 🙂

Szabó T. Anna: Ne fészbukozz részegen!

Nagyon megy a falra hányás,
gyalázkodás, fertelem?
Te jobb vagy a rossz szavaknál:
ne fészbukozz részegen!

Hogyha van egy gonosz éned,
de nem lennél része sem,
rejtegetnéd, eltitkolnád:
ne fészbukozz részegen!

Indulattól hogyha fortyogsz,
türelmed fogy vészesen,
sportolj inkább, vagy aludj el:
ne fészbukozz részegen!

Ha zavaros szenvedelmed
túlmutat a tényeken,
azt se tudod, mit beszélsz már:
ne fészbukozz részegen!

Kiokádod, aztán bánod –
szabadkozol félszegen…
Hogy ne töröld fel a padlót:
ne fészbukozz részegen.

Ha ezt most piásan írnám,
bazmegelnék – mért, te nem?
Inkább szépen csendben mondom:
ne fészbukozz részegen.

 

 

forrás: Szabo T Anna, MMO, könyvesblog

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: