Bakancslistás könyvek nyárra

Épp azon gondolkozom, hogy milyen szerencse, hogy könyvekkel élek. Van némi kiút az eszement világ lényegtelenségbe fulladt valóságából. És tudom ez nem hangzik túl jól, mivel nincs kedvem a kinőtt zakó kérdésén vekengeni, még ha az éppoly szomorú és mulatságos is. Arra gondolni pedig, hogy a nap híre az, hogy egy buszsofőr leszállított egy idős nőt, mert a hölgy felemelte az ujját, mert az már neki is sok volt, hogy vezetés közben a sofőr a mobilját nyomkodta. Én pedig bezárom inkább a netet, és a valódi hősök helyett, mégis maradnék a könyveknél.

Nem titok, szépirodalom rajongó vagyok. Kifejezetten szeretem a kortárs magyar irodalmat, persze néha csapongok, de ez a cikk, még ha oly önzőnek is tűnik, most épp nekem kedvez. Jön Térey János és a Káli holtak.

kali-holtak

Trianoni Hamlet, black metál Haramiák és a Káli-medencében forgatott zombiapokalipszis a Füst Milán Színház ifjú színészének repertoárján. A növekvő népszerűségben lubickoló Csáky Alex szereplése az „intellektuális túlélő-horrorban” végül rossz döntésnek bizonyul. A karrierjét szívós tudatossággal építő fiatalember szakmai és magánéleti kudarcok sorozatán át bukdácsolva nemcsak a kortárs színházi és filmes világot szemléli egyre kritikusabban, de lassanként önmagával is meghasonlik.
Térey János színházi regénye csípős szatíra és kíméletlen kritika. Játszódik Budapesten, a Káli-medencében, Rómában, Isztambulban, Szentpéterváron és Kolozsváron. Térey olvasói ismerős alakokkal is találkozhatnak a szerző első regényében, de bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.

Babiczky.jpgAztán itt vannak Babiczky Tibor Félbehagyott költeményei, amire igazán vártam.  A regény után végre vers. Miért hagy félbe az ember egy verset? Talán nem tudja befejezni? Vagy nem is akarja? Esetleg azok a dolgok törtek félbe, amelyekről ezek a versek beszélnek? Vagy mégiscsak készen vannak így, ahogy a csonka hold is? Ha belelapozunk, nem biztos, hogy azonnal megkapjuk a választ. Sokkal valószínűbb, hogy haza kell vinni a könyvet.

“A fülszöveg megfogalmaz néhány tippet, hogy miért “félbehagyott költemények”. Szerintem ezek a szövegek azért “félbehagyottak”, mert a világ ebben a csúnyaságban teremtődött, és a beszélő azt reméli, nincs vége mégsem. Talán ezért sem “félbehagyott versek” — a “költemények” magasabbra küldenek, oda, ahol talán egyértelmű, romlatlan szépségek és remények is vannak.” (jodemenysegfoka.blog.hu)

Kemény István: Lúdbőr

Kemény István.jpgEnnek a könyvnek az anyaga válogatás a kétezres évek elejétől mostanáig született esszészerű írásaimból. Főleg költőkről, versekről, irodalomról, művészetről. És történelemről, politikáról, jövőképről, kivándorlásról. Szabadságról és egyenlőségről, fantasyről és sci-firől. Magyarországról és Európáról. Zrínyi Miklósról és Rejtő Jenőről, írja a fülszöveg.

A borítón egy fénykép, a dátum 1989. október 23. A helyszín a Parlament lépcsője. Szirmay Ági, Kun Árpád, Poós Zoltán és a szerző ülnek egymás mellett. Fura kép; nem önfeledt, nem felszabadult arcokat  miközben az ezen az időszakon töprengő esszéből kiderül, lett tánc a nap végére… A fénykép a rendszerváltás pillanatában készült, a köztársaság kikiáltása utáni félórában. Itt indul az a korszak, amiben ma is élünk (még akkor is, ha netán a végén).

“Szóval egy világtörténelmi jelentőségű esemény tanúiként, naná, hogy kissé megilletődötten ülünk ott a Parlament lépcsőjén, mondja a szerző. Talán ezért nem vagyunk a képen igazán felszabadultak, mert talán forradalmárnak kellett volna lennünk. És talán le kellett volna rombolnunk a Parlamentet, nem kiülni elé…A képet Bartis Attila készítette 1989. október 23-án, írja a Litera.hu.

Rakovszky.jpgRakovszky Zsuzsa Célia

A költőként induló Rakovszky Zsuzsa az elmúlt években a próza után visszatért a lírához is. Néhány évvel ezelőtti kötete, a Fortepan páratlan érzékenységgel és láttató erővel hívta elő a közös emlékezetből elmúlt életvilágunk egyedi fényképeit. A Célia 2017-es. Egy könyv, mely különleges családregény, a családok hiányairól, a negatív töltésekről. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Vonzásokról és taszításokról. Lázadásról és szabadságról. A példák fontosságáról, és arról, mi adható tovább és mi szakad meg sorsszerűen. A regény elbeszélője évtizedekkel később értesül arról, lehet, hogy van egy lánya – így kerül az életébe a huszonegynéhány éves Célia. Miközben egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kell apaként segítenie, óhatatlanul rápillant saját élete idegenségére és gyermeki mivoltára is. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és a Rakovszkyra jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.

Totth Benedek.jpgTotth Benedek kapcsán ha aktuálisak akarunk lenni, akkor az Utolsó utáni háború című könyvét említeném, mely egy posztapokaliptikus kalandregény egy fiúról, aki egy sebesült amerikai deszantossal vág neki a senki földjének, hogy megkeresse halottnak hitt öccsét. Mégis inkább  a Holtverseny című, Margó-díjas, első könyvét ajánlom, mely valósággal berobbant a magyar irodalomba. A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek ebben a különös, nyomasztó és olykor mégis humoros, kegyetlen, de nem öncélú prózában. Brutális és érzékeny kötet a mai Magyarországról, s a benne meglehetősen elhagyatottan, néha boldogan, többnyire boldogtalanul, olykor szomorúan, de gyakrabban inkább dühösen ténfergő tizenévesekről, akik a vidéki elkerülőutakon mennek céltalanul az éjszakában.

Szécsi Noémi: Egyformák vagytok

Szécsi Noémi.jpgHa a borító alapján választanék, akkor biztosan ezt a könyvet vinném haza. A történet pedig még ennél is érdekesebb.

A kamera pásztáz: a belvárosi lakásétterem luxusházibulijától, ahol a budapesti kulturális elit felvonul, a romkocsma negyeden át a régmúltat újrajátszó filmsorozat forgatásáig. A dialógus az Angliából hazatért szabad szájú könyvkiadói jogásznő és a filmforgatáson szakértő labilis idegrendszerű történésznő között folyik. Kisebb szerepekben felvonulnak még az örök feladatuk szerint traumákat okozó családtagok, valahai és jelenlegi szerelmek, az állandó női riválisok, a jól induló pályákat kisiklató mentorok, valamint egy kísérteteket látó örökösnő. Szécsi Noémi harsány színekkel festő, jelenről szóló történelmi regényében futnak össze (vagy feslenek szét végérvényesen) a Bárdy-család történetének a Nyughatatlanokban és a Gondolatolvasóban megismert szálai. Az Egyformák vagytok ugyanakkor önmagában megálló történet. Azt mutatja meg, miért csak akkor válnak láthatóvá a múlt visszajáró kísértetei, amikor ráébredünk, hogy saját életünk szereplői, köztük mi magunk is, kísértetekké váltak.

És akkor most remélem nem csupán én rajongok ennyire. Szabó Magda: Az ajtó, vagy Abigél című könyvét nem kell bemutatni, ahogy a Régimódi történetet sem, de valahogy eddig nekem kimaradt. A könyvet megtaláltam a dia.hu-n .

Szabó Magda.jpg“A Régimódi történet kiválóan alkalmas vázlat arra, hogy újra meg újra létrehozza tárgy, író, színhely, szerepek, cselekmény, rendező, színész és közönség boldog találkozását. Színdarab tehát.  Sokrétű korrajzot ad, de nem terebélyesedik műveltségtörténeti példatárrá, sokágú cselekményben fonja össze sokféle alakjának sokféle sorsát anélkül, hogy áttekinthetetlenül burjánzóvá tenné a – regény sűrű vegetációját; jellemrajzokat ad, de a körvonalak kiszínezését rábízza az érdekeltté tett olvasóra; beszélteti alakjait, de ezzel inkább csak eleveníti jeleneteit, s nem ereszti őket az anekdotázás bő levére.”

 

 

És még nem beszéltem a többi könyvről, melyek egy következő cikkbe “férnek csak bele”, de jönnek azok is, majd ezek után. És most akkor jöjjön az első, de melyik legyen?

 

forrás: kotelezokroviden.wordpress.com, Litera.hu, libri, jodemenysegfoka.blog.hu, www.coolbookz.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s