A bőség zavara

Hoztam nektek valamit, amit nagyon szeretek olvasni. A bőség zavara egy oldal, ahol irodalmi értekezések, érdekességek sora vár arra, hogy az irodalomkedvelők minden nappal egy kicsit közelebb kerüljenek kedvenceikhez. Azt mondják róla, hogy a szerző, Onagy Zoltán  “lassacskán megír egy élvezetes, őszinte, minden ízében hiteles irodalomtörténetet (KL).” Ír Maupassantról és arról lamentál, hogy “jó volna néha belefutni egy-egy boldog íróba, legalább a megkérdőjelezhetetelenül sikeres írók fajtájából.” Olykor Babitscsal foglalkozik, olykor pedig “Gárdonyi esete a mélyirodalommal” címmel ír értekezést. 

Az oldalról többet itt tudhattok meg, kövessétek, mert érdemes.  

Gárdonyi esete a mélyirodalommal

Az első. Gárdonyi vette el a szüzességem, őt követte a fiúprogram: Cooper és May Károly indiánkönyvei, Molnár Gábor brazil őserdeje, Jókai romantikus szerelmei. És mint az élet valamennyi területén az „első” itt is acélkeretben, ami aligha bontható le a később felszedett tudással, technikával, technikázással.
Persze az élet – életben az irodalom – közel sem olyan egyszerű az aktuális jelenekben, mint százvalahány évvel később látszik. Fussuk át, Gárdonyival hogyan is.
1863. augusztus 3-án születik. Viszonyításképpen: Jókai 1825-ben, Mikszáth 1847-ben. Mikszáthnak a fantáziadús Jókai a „nagy öreg”, Gárdonyinak a szorgalmas és termékeny Mikszáth papa a „nagy öreg”. A nyugatosok közül: Ady 1877-ben, Móricz 1879-ben, Babits 1883-ban, Kosztolányi 1885-ben. Tehát Gárdonyi a Mikszáth és Ady (+ a forradalmi Nyugat-csapat) közti lyukba születik. Öreg is, idegen is hozzájuk. A levert negyvennyolc emléke másként hat Gárdonyi gyermekkorára (az országra), mint a tizenöt-huszonöt évvel később született írókra, a Kiegyezés gazdasági eredményeivel élőben találkozó generációra. (Zárójelben: talán ennek a méretes különbségnek köszönhető, hogy ötvenhat nem hatott és nem hat sehogy egyik írógenerációra sem, mert ötvenhatot felénkfelé a kádári „legvidámabb barakk” követte és a brezsnyevi lepusztulás, a szétrohadó kis és nagyvárosok, Esztergom – példának okáért – az alapokig lerohadt, felvirágzás nem annyira, mint tavasszal a rózsa.)
A sárospataki kollégiumban, a pesti Kálvin téri református gimnáziumban, később az egri érseki tanítóképzőben tanul. Iskolái elvégzése után segédtanító több faluban, Dabronyban (1884–85), ahol katolikus kántor és tanító. Ráfarag, a katolikus pap rásózza eltitkolt, balkézről való lányát hamis papírokkal, Gárdonyi huszonkét éves, a lány tizenhat – 1885-ben nősül, kifejezetten rosszul választ. Az asszony, mint a vidám szerelemgyerekek általában, félrekúró, háromperces fajta, amit író nem hosszan engedhet meg magának, ha dolgozni akar. A sok bonyodalmat sok idő kibogozni, sose tudni, honnan jön a szépséges ifjú asszony ilyen vidáman, az utcából ki járt benne, miért ily’ kicsattanóan derűs, mit hoz éppen a bendőben. Ez az egész a munkaerőt csökkenti. Gárdonyi gyerekei egyike-másika kakukktojás.
Sokfelé dolgozik, szerkeszt. Novellái, versei sorra jelentek meg a budapesti lapokban. 1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa, itt közli folytatásokban az Egri csillagokat.
1892-re elege lesz a feleségéből – a hét év próbaidő Gárdonyinál is bejön, a világon minden lehető ellenszert „kipróbál”, hogy kigyógyítsa farokvadász feleségét a hirtelen szottyanó, háromperces technológiából, azaz hogy nem kellene három perc alatt minden bakot elgázolni, aki szembe jön az utcán, nem ér el javulást – elhagyja az asszonyt, anyjával Egerbe költözik. Eszébe sincs újranősülni. Ír.
Az irodalmi változásokat követelő „magasirodalom”, vagy hogyan is nevezzem, nem fogadja el. Nem elég mély a mélyirodalom számára. Ami, ha a sikerkönyveit és a pénzkereső, de sziporkázóan szellemes Göre Gáborokat leszámítjuk, de Az én falum ismeretében (1898.) meghökkentő. Sokszor nem tudhatni, mit óhajtana, mit ért, és mit vár a szakmai elit „mélyirodalom” címszó alatt.
“Író – erején felül. Ezt mi már sokan és régen valljuk Gárdonyiról” – írja majd a huszonnyolc éves Ady Endre, s csak hét évre rá gondolja át a Nyugatban: “Most látom és tudom, hogy Gárdonyi most érkezett be, s hogy üdvözölni őt és megkövetni nem is olyan nagy szégyen.” A kezdő Gárdonyit “veszedelmes vetélytársként” aposztrofálta Mikszáth, 1890-ben, éppen Az én falum révén.
A később – mert mégis el kellett tűnődni elképesztő olvasottságán, az mégse járja, hogy mindig az olvasó hülye, az irodalomtörténész okos – rajongani kezd érte az elefántcsont toronyban élő szakma.
Móricz 1933-ban, a Pesti Naplóban. Schöpflin elsőként és legkorábban: “Az utolsó negyedszázad legnagyobb hatású magyar íróinak egyike és körülbelül a legtisztábban művész összes elbeszélő kortársai között.” Azért nem mellesleg az Egri csillagokról megjegyzi, gondolván, hogy „ők” nem tévedhetnek akkorát, amekkorát tévedtek Gárdonyi megítélésében, hiszen ők a szakma, és a szakma jobban tudja: „jókais, mikszáthos utánérzés”, aligha rúg labdába, „egyszer olvasandó mű”, feledhető.
Krúdy véleménye más, minthogy Krúdy is megjárta a mélyirodalommal és az aktuál-szakmával a hadak útját: “bizonyossággal lehet tudni, hogy könyveit azután is olvassák, amikor ő már nem lesz”. És lőn.
*
Gárdonyi 1898-tól a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagja.
1900-tól gyakran utazik Franciaországba és más nyugati országokba.
1902-ben – 39 éves ekkor – kérvényezi a felvételét, de a Kisfaludy Társaság elhajtja, nem veszi fel tagjai sorába.
Egy év alatt történik valami, a tisztelt Társaság átértékeli az előző évi megalázó verdiktet, de 1903-ban Gárdonyi int be, nem fogadja el a felkínált tagságot.
1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja.
1918-ban Móricz Zsigmond külön kérésére elfogadja a Vörösmarty Akadémia tagságát.
1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt díszelnökévé jelöli, talán felismerve, méltatlanul bántak vele az eltelt évtizedek során, de nem kap megfelelő számú szavazatot.
*
(Gárdonyi Géza, Gárdony-Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30., író, költő, drámaíró.)
*
Onagy Zoltán: A bőség zavara

forrás: A bőség zavara

Kép forrása: A bőség zavara

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s