Író nők és írónők: Jókai, Szepes, Nemes Nagy és Károlyi, jönnek a magyar irodalom nagyasszonyai

 Új hét, új szerzők és könyvek.  Az író nők, vagy írónők szavak kapcsán sokunknak még mindig a lányregény, a románc, a szingliregény jut eszébe.  Hoztunk nektek négy olyan szerzőt, akik nők, írnak, és milyen jó, hogy teszik. Jókai Anna, Szepes Mária, Nemes Nagy Ágnes és Károlyi Amy, jönnek a magyar irodalom nagyasszonyai.

Jó író nők

KÁROLYI AMY

Károlyi Amy neve általában férje, Weöres Sándor nevével együtt hangzik el. A költészete, műfordítói munkája szinte feledésbe merült, pedig A harmadik házban című kötet szerzője kimagasló műveket hagyott ránk. Első verseit még Babits közölte a Nyugatban 1940-ben, majd 1941-ben megjelent első mesekötete. A háború után főként a rádiónak dolgozott, majd 1949-ben rövid ideig az Athaneum Kiadó munkatársa volt. Lírája teljes szépségében az 1965-ben megjelent A harmadik ház-ban mutatta meg magát. Verseiben a mindennapi élet apró történéseit mutatja be kozmikus távlatokat nyitva sorai között. Egyedi, csak rá jellemző stíluselemein túl az 1977-ben kiadott Kulcslyuk – líra című kötetében teljesen újszerű kötetkompozíciót alakít ki: a lírai montázs idézetekből, aforizmákból, reflexiókból, verses- illetve prózai szövegekből adódik össze.

Férjével, Weöres Sándorral közös kötet is megjelenik, ilyen többek között a Tarka forgó vagy a Hetedhét ország. Károlyi Amy költészetében a szeretet megfogalmazása, értelmezése különösen kiemelt szerepet kap. A költészetet egyfajta létértelmezésként éli meg, saját eszközeivel saját magyarázatokat keres életének apró rezgéseire.

NEMES NAGY ÁGNES

Amíg Károlyi Amy a költészetben magyarázatokra talált, addig Nemes Nagy Ágnes számára menedék volt, olyan búvóhely, ahol nem kellett a valóság dimenzióját élnie. Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéíró és pedagógus volt, a Digitális Akadémia posztumusz tagja. Már diákkorától írt verseket, 1945-től pedig folyóiratokban is publikált. Versei biztos alapokon állnak mind ritmikailag, mind mondanivalójukat tekintve, mivel a valóság talajáról nem mozdulnak ki. A szavak eszközök voltak a kezében, de tisztelte az erejüket, soha nem élt vissza a szavakban rejlő elhajlítási motivációkkal, amiket pedig hiánytalanul észrevett.

“Szédülten figyeltem, micsoda szókapcsolatok bukkanak elő a betűkből, micsoda hallatlan távlatként nyitó fogalmak rejtőznek az r-ben, a t-ben, a két é-be.”

Az első verseskötete 1946-ban jelent meg és ebben az évben alapította meg az Újhold című folyóiratot. Mivel ez a lap a babitsi Nyugat eszmeiségét őrizte irodalmi törekvéseiben nem sokkal a megjelenés után betiltották. Ezek után a kemény diktatúra idején inkább gyerekirodalommal és műfordítással foglalkozott.

Ilyen előzmények után verseskötete legközelebb csak 1957-ben jelenhetett meg. A Szárazvillám című kötet megjelenése után Nemes Nagy Ágnes teljes volumenben visszatért a magyar líra világába, a korszak meghatározó alkotója lett. Úgynevezett “klasszikus modernség” jellemezte, ami által a modern magyar líra inspiratív alakjává vált.

JÓKAI ANNA

A politikai/ideológiai viharok nemcsak Nemes Nagy Ágnes költészetére voltak befolyásoló hatással, olykor Jókai Anna művészetét is vegzálták. Pedagógusként kezdte pályafutását és ez mindvégig jelen volt íróként is az életében. Műveiben számtalanszor foglalkozott a tanári hivatással (pl.: Magyaróra, Szép kerek egész). Életének utolsó éveit emlékiratai megírásával töltötte, ebből született az Átvilágítás című regénye, amelyben részletesen vall magánéletének viharairól, ám írói hagyatékának titkaitól, az arról alkotott véleményéről kevesebbet mond.

Hitt a műveiben, illetve, hogy azt írta meg olyan módon, ahogy “az adott emberi materiából” következnek az eredő hatások. Az emlékiraton végigfeszül az ellentét, amit Szabó Magdával a szoros barátság felbomlása után érzett. Ezzel kapcsolatban tele voltak sérelmekkel, amit végül életükben már nem tudtak feloldani. Jókai Anna a Nemzet Művésze volt, Kossuth- és József Attila- díjas magyar író, feleség és anya, aki mindegyik szerepben igyekezett helytállni.

1990-től ő volt az Írószövetség elnöke, ahol mindig a konszenzusra és az összetartásra törekedett. Pontosan tudta, hogy milyen irányelveket képvisel, hogy milyen irányt szab spiritualista realizmusával az eljövendő írógenerációk számára.

SZEPES MÁRIA

Jókai Anna és Szepes Mária jól ismerték egymást. A Magyar Írószövetségbe Szepes Máriát Jókai Anna vette fel, amiért nagyon hálás volt neki a Vörös Oroszlán írónője. Mária gyermekszínészként kezdte pályafutását, több némafilmben kapott szerepet (pl: a híressé vált Megfagyott gyermekben).

Verseket, novellákat már kilenc éves korában írt, később tanulmányait sok ágon folytatta, az irodalom mellett pszichológiát, összehasonlító vallásfilozófiát és művészettörténetet is hallgatott.

Szepes Béla képzőművésszel kötött házassága után vette fel a Szepes Mária nevet. 1938-ban a házaspár életébe megérkezett a várva várt gyermek, de sajnos hét hónapos korában meghalt. Ezután a lelki trauma után fordult a misztikum, az okkultizmus felé és azonnal hozzáfogott máig leghíresebb regényének megírásához, a Vörös Oroszlánhoz. Amikor ez a mű elkészült, nagy vihart kavart, mivel abban az időben, abban a történelmi korban egy ilyen mű nem nyerhetett létjogosultságot, az ilyen tanok abszolút nem válhattak még csak elfogadottá sem, nemhogy követendővé. A regény alaptémája egy elixír, az örök élet itala, amely halhatatlanná tesz és megadja azt a képességet, hogy előző életeinket újra éljük. A regénynek több rétegre tagolódik: az első olvasás alkalmával egy letehetetlen, izgalmas, négy évszázadot átfogó történetre találunk. Többszöri olvasatban azonban a regény egyfajta beavatássá alakul, amely a keleti filozófia alapjaival ismertet meg.

Amikor végigkövetjük ennek a négy ikonikus költőnőnek és írónőnek az életművét, akkor döbbenünk rá igazán, milyen hatalmas irodalmi kincset hagytak ránk!

 

Rinner Anita

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s